Megy a gozos, megy a gozos...

Egy icipicit belekezdek, es szepen lassan megerik a beszamolo!
A lenyeg, hogy szamomra penteken derult ki, hogy mi vesszuk a jegyet magunknak, amivel nem lenne gond, csak bepanikoltam, hogy el fogok kesni, mert kivitt a csaladom, ok viszont ugy szamoltak, hogy ra fogunk erni.
Semmi gond, meglett a jegy, es szerencsere az egyik magyar bajtarsunk figyelmeztetett, hogy itt elore ervenyesiteni kell a jegyet, mert kulonben nagyon sok penzre megbuntetnek...
Hat igy is tettunk, es felszalltunk. Annyira kenyelmes volt meg az ajto melletti, lehajthato szeken is, hogy csakugy amultam. Persze ha tizenegy magyar egyszerre felszall egy kulfoldi vonatra, akkor azt mindenki eszreveszi, es mi meg musorrol is gondolkodtunk...
Dori - abranbdos grafikus gyakornok - melleult a szekenek, mire hahotaba tortunk ki, de egy perc mulva korulnezve azt lattuk, hogy a helyiek is marmar hangosan mosolyognak. Es persze az sem volt semmi; amikor Dani eszrevett egy szakadekot mellettunk, es mi egyszerre egy hangos HUUUU-val forditottuk balra a fejunket...
A legviccesebb persze az volt, amikor kiderult, hogy a SNCF azaz a francia MAV magyarul beszelo kalauzokat alkalmaz...
Aztan masfel oras vonatos kalandunk utan megerkeztunk Pornicba, es kezdodott a felejthetetlen hetvege!
...